Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke figyelmeztetett a vállalkozásokat és bankokat fenyegető éghajlati kockázatokra, ha az éghajlat-politika nem felel meg a kihívásnak. A vállalkozások számára ezek az éghajlati kockázatok magasabb költségeket és/vagy alacsonyabb nyereséget jelentenek, ami akár csődhöz is vezethet.

Ha az EKB folytatja az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos munkáját, elképzelhető, hogy a bankokra vonatkozó prudenciális követelmények - különösen a minimálisan szükséges tőkekövetelmények - tartalmazni fognak egy "éghajlati" komponenst. A prudenciális tőkeáttétel az Európai Bizottság fenntartható pénzügyi cselekvési tervében meghatározott területek egyike, amelynek célja annak feltárása, hogy a szabályozó hatóság hogyan használhatná a bankokra rótt kötelezettségeket a gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású modellre való átállásának ösztönzésére.

A 2008-as pénzügyi válságot követően az euróövezet vezetői úgy döntöttek, hogy az euró létrehozása óta fennálló monetáris uniót kiegészítve bankuniót hoznak létre.

Ez a bankunió két pillér megvalósítását foglalja magában:

• az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM), amely a bankok felügyeletét látja el.
• az egységes szanálási mechanizmus (SRM), amely biztosítja a bankcsődök szabályos kezelését.

Az ESM részeként az EKBstresszteszteket végez, hogy felmérje az euróövezeti bankok pénzügyi és gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képességét. E tesztek eredményei lehetővé teszik az Európai Központi Bank számára, hogy az érintett bankokkal és a nemzeti felügyeleti hatóságokkal (pl. a Banque de France) együttműködve azonosítsa a legsebezhetőbb bankokat, és meghozza a szükséges intézkedéseket azok megerősítésére.

Emlékeztetőül, az európai bankfelügyelet céljai a következők* :

• az európai bankrendszer szilárdságának biztosítása
• az integráció és a pénzügyi stabilitás erősítése
• következetes bankfelügyelet biztosítása az euróövezetben

A hagyományos pénzügyi kockázatok (hitelkockázat, likviditási kockázat stb.) mellett az EKB 2021-ben az európai gazdaság egészére vonatkozóan első alkalommal végzett éghajlati stressztesztet.

Ez a vizsgálat két éghajlati kockázatnak a vállalatokra és a bankokra gyakorolt hatásának vizsgálatára összpontosított: a fizikai kockázat és az átmeneti kockázat (az éghajlati kockázat egy harmadik** típusa, a felelősségi kockázat nem szerepel ebben az elemzésben).

Emlékeztetőül, itt vannak a Finance For Tomorrow*** által adott definíciók:

• A fizikai kockázat az éghajlati veszélyek által a gazdasági szereplőknek okozott károkkal kapcsolatos közvetlen veszteségeknek felel meg (példák: a szélsőséges éghajlati események - hőhullámok - gyakoriságának növekedése és a krónikus események - hosszú távú hőmérséklet-emelkedés, tengerszint emelkedés - előfordulása).
• Az átállási kockázat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modell bevezetésének gazdasági következményei (pl. új szabályozás, fogyasztói magatartás, technológiai innovációk stb.).

E célból az EKB többféle információt gyűjtött össze:‍

• ‍A világ vezető központi bankjaiból és felügyeleti hatóságaiból álló, a zöld pénzügyek fejlesztésével és a központi bankok éghajlatváltozásban betöltött szerepével foglalkozó csoport által 2050-ig kidolgozott különbözőéghajlati és gazdaságiforgatókönyvek**** (NGFS).

o Egy korai, rendezett átmenet forgatókönyve (2020-tól), amely a 2,0°C-os pályával összeegyeztethető kibocsátáscsökkentésen alapul, és progresszív éghajlat-politikát foglal magában.

o Rendezetlen átmenet, amely a 2,0°C-os célkitűzés elérése érdekében agresszív éghajlat-politikák késői (2030) és hirtelen bevezetésén alapul.

o A szokásos üzletmenet amikor nem teszünk további intézkedéseket, és a növekvő kibocsátás 2080-ra legalább 3°C-os felmelegedéshez vezet‍.

• ‍Avállalatokra és bankokra vonatkozó éghajlatiadatok, amelyekből következtetni lehet az éghajlati kockázatoknak való kitettségükre - éghajlati pontszám, szén-dioxid pontszám. Ezek az adatok több mint 4 000 000 vállalatra (pénzügyi kimutatások, CO2-kibocsátás, telephelyek elhelyezkedése stb.) és 2 000 bankra (ágazati és földrajzi kitettségi szint) vonatkoznak.

Az EKB úgy véli, hogy az éghajlati kockázatok gazdaságra gyakorolt hatásának korlátozása érdekében a rendezett átmenet forgatókönyve előnyösebb a másik két forgatókönyvvel szemben.

Ebben a forgatókönyvben, ahol az éghajlat-politikákat gyorsan vezetik be és fokozatosan erősítik meg, az ezen intézkedésekhez való alkalmazkodás kezdeti költségeit a többi forgatókönyvhöz képest közép- és hosszú távon a fizikai kockázatok alacsonyabb költségei nagymértékben ellensúlyoznák.

A logika a következő: az átmenet korai szakaszában kell befektetni az éghajlatváltozás és annak a gazdaságra gyakorolt közép- és hosszú távú negatív hatásainak korlátozása érdekében.

Emellett az EKB tanulmánya kiemeli az éghajlati kockázat földrajzi és ágazati heterogenitását, és megállapítja, hogy a leginkább szennyező vállalatok és a fizikai kockázatoknak (hőhullámok és tüzek Dél-Európában, árvizek Észak-Európában stb.) leginkább kitett régiókban található vállalatok jelentősen (akár négyszeresére) nagyobb mértékben vannak kitéve az éghajlati kockázatnak.

Az EKB folytatja munkáját, és kiegészíti ezeket a kezdeti eredményeket, különösen az éghajlati kockázat hatásának az egyes bankok szintjén történő vizsgálatával, hogy azonosítani lehessen az egyes sebezhetőségi pontokat.

Eddig az éghajlati kockázatot kevéssé integrálták a kormányoknak, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek finanszírozást nyújtó bankok kockázati modelljeibe. Mivel azonban a politikai vezetők, szervezetek és polgárok egyre inkább aggódnak az éghajlatváltozás sürgőssége miatt, a pénzügyi szektor is egyre inkább figyelembe veszi ezeket a kérdéseket.

A hitelintézetek által a zöld finanszírozás (az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás) érdekében tett kezdeményezéseken vagy a legnagyobb CO2-kibocsátású tevékenységekből (szén) való kivonuláson túlmenően a bankfelügyelet hamarosan a bankok megbízhatóságát is elemezheti az éghajlati kockázatoknak való kitettségük fényében.

Ezt a logikát követve a következő lépésben a bankoknak kezelniük kell az éghajlati kockázataikat, különösen azáltal, hogy csökkentik az éghajlati szempontból túl kockázatos (fizikai kockázat vagy átmeneti kockázat) ügyfélvállalatokkal szembeni kitettségüket.

Ami a vállalkozásokat illeti, ezért döntő fontosságú, hogy már most felmérjék az éghajlati kockázatoknak való kitettségüket, hogy felkészülhessenek a bankok politikáinak változásaira, amelyek fokozatosan beépítik az éghajlati dimenziót kereskedelmi stratégiájukba.

Az első lépés az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának mérése, hogy megértsük az átállási kockázatot. Például egy magas CO2-kibocsátású vállalat, amelyet valószínűleg büntetni fognak az új szabályozási korlátozások, még azelőtt elvégezheti a szükséges változtatásokat, mielőtt a bankok hátat fordítanának neki.

A Keewe-nél a Photo Carbone digitális eszközt biztosítjuk ügyfeleink számára a CO2-kibocsátás kezdeti értékeléséhez vagy a hatósági üvegházhatású gázok mérlegének elkészítéséhez.

Vegye fel velünk a kapcsolatot a climat@keewe.eu címen, ha többet szeretne megtudni a következőkről