A határ menti szén-dioxid-kiegyenlítési mechanizmus (BCAM) a legújabb európai rendelet, amely a 2019-es Green Deal szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célokat követi. A "Fit for 55" eszköztár szerves részét képezi, és az Európai Bizottság új intézkedése az Európai Unióban (EU) működő vállalatok szén-dioxid-kibocsátásának kiszivárgása elleni küzdelemre. Emlékeztetőül, a szénátszivárogtatás olyan jelenség, amikor a vállalatok termelésüket kevésbé szigorú éghajlatvédelmi előírásokkal rendelkező országokba helyezik át. A Bizottság az uniós vállalatok által nem uniós országokból importált termékeket veszi célba. A MACF, más néven CBAM egyelőre csak a vas- és acél-, az alumínium-, a cement-, a műtrágya-, a villamosenergia- és a hidrogénágazat bizonyos árutípusaira vonatkozik.
A kibocsátásáthelyezés a szén-dioxid-kibocsátásnak egy szigorúbb éghajlati normákkal rendelkező földrajzi területről egy kevésbé szabályozott földrajzi területre való áthelyezését jelenti. A koncepció illusztrálására a következő két hivatalos meghatározást használtuk:
A MACF részleteinek ismertetéséhez vegyük példaként egy európai vállalat nem európai beszállítóját, akit az új szabályozás érint. Ez a beszállító olyan nyersanyagok felhasználásával állít elő árut, amelyeket energiával működtetett ipari folyamatok révén alakítanak át. A nyersanyagok termékké történő átalakítása hulladékot is termel, beleértve a globális felmelegedéshez hozzájáruló szén-dioxid-kibocsátást. Mivel a globális felmelegedés költséges következményekkel jár gazdaságainkra nézve (természeti katasztrófák, tengerszint emelkedés stb.), az éghajlat-politika célja, hogy szankcionálja ezeket a szén-dioxid-kibocsátásokat.
Ezért egyes országok olyan szén-dioxid-árat állapítottak meg, amely meghatározza a kibocsátások társadalmi költségeit. A MACF-et kifejezetten arra tervezték, hogy kiegyenlítse az EU-ban (EU ETS) érvényes szén-dioxid-ár és a szállító országában érvényes szén-dioxid-ár (vagy az ár hiánya!) közötti különbséget.
Gyakorlatilag a kiigazítási mechanizmus két kötelezettséget foglal magában: az importált termékek szén-dioxid-kibocsátásának bejelentését és a tanúsítványok megvásárlását. A MACF biztosítja a verseny egyensúlyát az európai gyártók - akikre már szigorú éghajlatvédelmi előírások vonatkoznak - és a nem európai versenytársaik között.
A szabályozás olyan ágazatokra is kiterjed, amelyek fellendülőben vannak (a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a cement iránti kereslet 2050-re a 2018-as szinthez képest közel 23%-kal nőhet), és amelyek energiaigényesek, és ezért üvegházhatású gázok kibocsátói (az alumíniumgyártás az éves globális kibocsátás 2%-áért felelős a GEI ágazati szakértő szerint, 2022).
A MACF-et fokozatosan vezetik be, a 2024-2025-ös időszak átmeneti szakaszával kezdve, amikor csak a kibocsátások bejelentése lesz kötelező. 2026-tól kezdődően kerül sor a végleges végrehajtási szakaszra, amely a jelentéstételi kötelezettség mellett a MACF tanúsítványok vásárlását is előírja.
A MACF-szabályok által érintett vállalatoknak az átmeneti időszakban negyedéves nyilatkozatot kell benyújtaniuk, mielőtt ez 2026-tól éves lesz . Az importőrnek például nyilatkoznia kell majd arról, hogy milyen gyártási folyamatokat alkalmaznak (kohók vagy elektromos kemencék), részletesen meg kell adnia a felhasznált anyagokat (a vasban lévő nikkel százalékos aránya), és logikusan meg kell adnia a közvetlen és közvetett kibocsátások kiszámítását.
Kezdetben több módszertan és megközelítés is elfogadott az importált termékekben lévő szén-dioxid-kibocsátás számszerűsítésére. Ezek a módszerek összetettségük, pontosságuk és a bemeneti adatok típusai tekintetében különböznek egymástól. Három fő módszertan létezik: számításon alapuló módszerek, mérésen alapuló módszerek és a nem uniós országokra jellemző módszerek.
Ezen túlmenően - ami az importőrök számára örömteli hír - az első MACF-nyilatkozat benyújtásának határidejét 30 nappal meghosszabbították (az eredeti 2024. január 31-i dátumról). Mivel a jelentéstétel kötelező, az azt elmulasztó vállalatok minden tonna CO2e-kibocsátás után 50 eurós bírságot kapnak.
Az importőrök jelentése lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy megbecsülje az importált termékek kibocsátását, és előkészítse a MACF tanúsítványok értékesítését. A tanúsítványok vásárlását 2026 és 2034 között fokozatosan hajtják végre, amíg a szállító országa és az EU közötti szén-dioxid-kibocsátási árkülönbség 100%-át nem fedezik.
A MACF tanúsítványok fokozatos bevezetése egybeesik a szén-dioxid-kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának fokozatos megszüntetésével az EU termelői számára. A jelentéstételhez hasonlóan a tanúsítványok megszerzése is kötelező. Ennek elmulasztása hiányzó tanúsítványonként 100 eurós büntetést von maga után.
A CBAM-bevallás benyújtásához több lépést kell követnie:
Az AMCF ideiglenes nyilvántartása az az online portál, amelyen az importőröknek be kell nyújtaniuk CBAM-nyilatkozataikat.
Olvassa el a MACF-nyilatkozatról szóló cikkünket.
A CBAM hatálya alá tartozó termékek (alapanyagok, félkész és késztermékek) a következő ágazatokhoz tartozó, az EU-ba irányuló import:
A CBAM hatálya alá tartozó ágazatok már az európai szén-dioxid-piac (ETS) hatálya alá tartoznak, és a globális kibocsátások jelentős részéért felelősek.
Ezenkívül a gyártási szakaszban keletkezik ezeknek a termékeknek a szén-dioxid-kibocsátásának nagy része. Ez megkönnyíti a kibocsátások mérését és nagy pontosságot tesz lehetővé.
Annak megállapításához, hogy egy termék a CBAM-rendelet hatálya alá tartozik-e, össze kell hasonlítania az importált termék vámkódját (KN-kódját) a CBAM-rendeletekben kifejezetten felsorolt kódok listájával.
Annak kiderítésére, hogy importál-e CBAM termékeket, a Keewe egy ellenőrzőt biztosít Önnek, amelyet a következő linken találhat meg.
A CBAM a következő fő számítási módszereket különbözteti 3️ meg:
➡ A számítási alapú megközelítések magukban foglalják a forrásáramokból származó kibocsátások meghatározását a tevékenységre vonatkozó adatok felhasználásával.
➡ A mérésen alapuló módszertan biztosítja a legmagasabb szintű pontosságot azáltal, hogy közvetlenül méri a gyártási folyamatból származó kibocsátásokat.
➡ A nem uniós országokra jellemző módszerek.
Az Európai Unió által megkövetelt CBAM-termékek szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításához szükséges különböző módszerek.
Kétféleképpen lehet beárazni a szén-dioxid-kibocsátást:
A szén-dioxid-kiigazítási mechanizmus (EU CBAM) összehangolja a nem európai gyártókra kivetett szén-dioxid-árazást (nem uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer) az európai gyártókra vonatkozó szén-dioxid-árazással (EU ETS). EU CBAM = (EU ETS) – (nem EU ETS)
A CBAM végrehajtása és a kibocsátási egységek európai gyártóknak történő ingyenes kiosztásának tervezett megszüntetése várhatóan felhajtja a termékek árát az Európai Unió piacán. Az EU-ban és a külföldön székhellyel rendelkező vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik majd szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentése érdekében.
Azok az országok, amelyek a legnagyobb mennyiségben exportálnak CBAM-termékeket az EU-ba. E a leginkább kitett. Íme az első 5:
Ez az 5 ország adja az öreg kontinensre irányuló CBAM-termékek exportjának közel felét.
A vas- és acéltermékek fő exportőrei Kína, az Egyesült Királyság és Törökország (az EU importjának 40%-a közöttük van).
Az első 5 alumínium exportáló ország Kína, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Királyság, Törökország és Mozambik.
Ami a műtrágyákat illeti, az EU legfontosabb kereskedelmi partnerei Afrikában találhatók: Algériában, Egyiptomban és Marokkóban.
A legnagyobb exportőrök jellemzően közepes és felső jövedelmű országok, de néhány kevésbé fejlett ország is nagymértékben ki van téve a CBAM-nak.
A kockázatok különösen magasak azokban az országokban, amelyek a következő jellemzőkkel rendelkeznek:
A Keewe szakértői segítenek Önnek megérteni az új szabályozással járó kihívásokat. Egyedülálló megoldást kínálunk Önnek a MACF-megfelelőség kezeléséhez:
Látogasson el CBAM oldalunkra , ha többet szeretne megtudni, és vegye fel velünk a kapcsolatot.
Forrás :
Az Európai Bizottság honlapja (https://taxation-customs.ec.europa.eu/carbon-border-adjustment-mechanism_en)