Szeptember 22-e az autómentes nap, és ez lehetőséget adhat a különböző közlekedési módok kipróbálására. Franciaországban 2021-ben több mint 38 millió személygépkocsi, közel 6 millió könnyű haszongépjármű, 600 000 nehéz tehergépjármű és 94 000 autóbusz közlekedik majd. Ezek a számok tükrözik a személygépkocsik és a motorizált járművek fontosságát mindennapi életünkben. És bár egyesek ma már nem tudnak meglenni autó nélkül, egy korábbi #kérdészöldben elmondtuk, hogy a franciák 15%-a két kilométernél is messzebb lakik a munkahelyétől, de közülük több mint 50% autóval jut el oda.
Az egyedül autóval való utazásnak azonban számos alternatívája van. Legyen szó kerékpározásról, telekocsi-használatról, távmunkáról vagy tömegközlekedésről, a városi és egyes vidéki utazások nagy részénél az autó elkerülésére mindenki számára elérhetőek a megoldások, és lehetővé teszik a gépjárművekből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentését.
Ha világszerte a kerékpárokat használnák a mindennapi utazások során, mint Hollandiában, mennyi üvegházhatású gázt lehetne elkerülni?
Ha a hollandokhoz hasonlóan mindenki kerékpárral tenné meg napi útjait, ahelyett, hogy belső égésű járművel közlekedne, akkor 700 millió tonna CO2e kibocsátását elkerülhetnénk, ami megfelel az Egyesült Királyság szén-dioxid-kibocsátásának, vagy a globális kibocsátás közel 2%-ának.
Egy oxfordi tanulmány kimutatta, hogy ha mindenki naponta egyszer kerékpárral közlekedne, az személyenként mintegy kétharmadával csökkentené a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátásokat. Egy francia személy esetében, akinek átlagos szénlábnyoma évi 9,9 tCO2e, és a közlekedés körülbelül 2 tonna CO2e-t tesz ki, ez évente személyenként több mint 1,3 tCO2e megtakarítást jelentene, ami a személyes szénlábnyom 13%-át teszi ki.
A kerékpárok egyre fontosabb részévé válnak mindennapi életünknek, amit a kerékpárgyártás 1962 és 2015 közötti növekedése is mutat. A COP21 évében több mint 123 millió kerékpárt gyártottak, ebből közel 80 milliót Kínában. Mindazonáltal egy tanulmány kimutatta, hogy a magas vagy átlagos jövedelmű országokban több a kerékpártulajdonos, de ezekben az országokban magasabb az autóhasználat is. A kerékpározás tehát nem automatikus, még akkor sem, ha kéznél van, hiszen ezekben az országokban az utazásoknak csupán 5%-át tették meg kerékpárral.
A kerékpárhasználat növelése jobb megközelíthetőséget és jobb infrastruktúrát (különösen kerékpárutakat és biztonságos parkolókat) igényel. Hollandia és Dánia példáját követve, a városok és települések kerékpárral való közlekedésre való ösztönzéséhez hozzájárul, ha a városok és települések barátságosabbá válnak a kerékpározás számára.
A városok és az országok azonban többet tesznek annál, hogy a kerékpárok használatára ösztönöznek a mindennapi és rendkívüli utazások lábnyomának csökkentése érdekében. Berlin városa például 2022 nyarán 9 eurós bérletet árult, amellyel az ország összes vonatára, buszára, villamosára és metrójára fel lehetett szállni. Az ajánlat célja az volt, hogy a német fogyasztókat arra ösztönözze, hogy a személygépkocsik helyett inkább a tömegközlekedést használják. Ennek a 9 eurós közlekedési bérletcélnak logikus következménye az üzemanyag-fogyasztás csökkentése, és ezáltal az energiamegtakarítás a feszült nemzetközi környezetben.
Nem Németország az egyetlen ország, amely az ingyenes tömegközlekedéssel kísérletezik. Luxemburg 2020-ban vezette be a mindenki számára ingyenes tömegközlekedést. A luxemburgi kormány szerint ez az intézkedés 290 000 tCO2e kibocsátását akadályozta meg.
A közlekedés azért olyan fontos kérdés napjainkban, mert ez az egyik olyan ágazat, amely a legtöbb kibocsátást okozza, a legtöbb üzemanyagot és tágabb értelemben véve a legtöbb energiát fogyasztja, és mert rövid távú cselekvési lehetőséget jelent.
2019-ben a közlekedési ágazat a globális kibocsátások 24%-áért volt felelős, a villamosenergia-termelés (41%) mögött, az ipar és az építőipar (19%) előtt. Ez még szembetűnőbb Franciaországban, ahol az energiatermelés alacsony széntartalmú. Franciaországban a közlekedés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 43%-áért, jóval megelőzve a lakossági, az ipari és az építőipari ágazatot, amelyek 14%-ért, illetve 13%-ért felelősek.
Ez az ágazat az egyik legnagyobb kibocsátó, főként energiafogyasztása miatt. 2021-ben a közlekedési ágazat a végső energiafogyasztás 28%-áért volt felelős, amelynek 95%-a kőolajból származott.
Összefoglalva, mindenki számára létfontosságú, hogy elkötelezze magát, és lépéseket tegyen a saját hatásának csökkentése érdekében, mivel - ahogyan azt az IPCC is megállapította jelentéseiben - 2025-ig mindenképpen meg kell fordítani a globális kibocsátási görbét. Ezt szem előtt tartva a Forma-1-es Holland Nagydíj a felelős mobilitást népszerűsítette az Amszterdam melletti Zandvoortban összegyűlt 300 000 néző számára. A látogatók 35%-a kerékpárral, 35%-a vonattal, 15%-a busszal és 15%-a más közlekedési eszközzel érkezett. A parkoló 7 km-re volt a versenypályától, önkiszolgáló kerékpárokkal és egy sávval a rendezvényre való eljutáshoz. Bár a Holland Nagydíj különösen szén-dioxid-intenzív tevékenység, a szervezők jelentős erőforrásokat vetettek be a rendezvény szervezésével járó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
Források :