Felfelé módosított célok: Joe Biden amerikai elnök a várakozásoknak megfelelően újraindította az Egyesült Államokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és ígéretet tett arra, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A csúcstalálkozó más országok számára is lehetőséget nyújtott arra, hogy felfelé módosítják éghajlat-politikai célkitűzéseiket, például Kanada és Japán, amelyek jelentősen megemelték kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket (40/45%-ra, illetve 45%-ra 2030-ig).

Ezen új célok eléréséhez az Egyesült Államok számíthat a nagy amerikai bankok támogatására, amelyek 2030-ig közel 5000 milliárd dollárnyi zöld beruházást jelentettek be.

Az Amazonas jobb védelmének reménye: Az amerikai erőfeszítések meghozták gyümölcsüket az Amazonas esőerdő tekintetében is, ahol Jair Bolsonaro elnök kormányzása alatt rekord mértékű erdőirtás zajlik. 2019 augusztusa és 2020 júliusa között Jamaika területének megfelelő területet pusztítottak el. Jó szándékának bizonyítékaként a brazil elnök ígéretet tett arra, hogy 2030-ig véget vet az illegális erdőirtásnak az Amazonas vidékén.

Amint arról a múlt héten beszámoltunk, a francia nemzetgyűlés elfogadta az éghajlatról és az alkalmazkodóképességről szóló törvényt, és egy olyan módosítást azonosítottunk, amely kisebb feltűnést keltett, mint mások (például a belföldi járatok tilalma, ha az alternatíva 2,5 óránál rövidebb): a kötelező ökovezetői képzés bevezetése. A 100-nál több járművel rendelkező magáncégek és a 20-nál több járművel rendelkező közintézmények érintettek. A környezetbarát vezetési képzés tehát kötelezővé válik, akárcsak az új tulajdonosok számára az újratölthető hibrid járművek elektromos üzemmódban történő használatára vonatkozó képzés.

Emlékeztetőül, a környezetbarát vezetésben képzett személyek akár 20%-kal csökkenthetik üzemanyag-fogyasztásukat, és ugyanennyivel csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az előnyök mind gazdasági, mind éghajlati jellegűek.

Ne habozzon kapcsolatba lépni velünk, ha többet szeretne megtudni, és mi felvesszük Önt a kapcsolatot az ökovezetési képzés szakértőjével, kiemelt partnerünkkel.

Amint arról az elmúlt hetekben beszámoltunk, az Európai Bizottság júniusban fogja előterjeszteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó mechanizmusok megerősítésére vonatkozó javaslatait. Különösen az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) megerősítése és esetleg szén-dioxid-adó bevezetése várható az EU határainál.

Ennek fényében az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen a múlt héten adott egy kis ízelítőt a júniusi bejelentésekből, és kijelentette, hogy a közlekedési és az építőipari ágazat is a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá fog tartozni.

Emlékeztetőül, az európai szén-dioxid-piac ebben a szakaszban alapvetően az energiatermelő ágazatokra és a nagyon energiaigényes, ezért általában nagy mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó tevékenységekre vonatkozik. Ezek közé tartoznak a finomítók, az acélművek, az alumíniumgyártás, a cementgyárak és a vegyipari ágazat bizonyos tevékenységei.

Végezetül, még nem határozták meg, hogy a közlekedés és az épületek a jelenlegi rendszerbe (ETS) kerüljenek-e be, vagy egy új, még meghatározásra váró mechanizmus hatálya alá.

Bónusz: 2020 a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a három legmelegebb év közé tartozik, amely a 2011-2020-as évtizedet is a legmelegebbnek tartja. A WMO tanulmánya főként 5 nemzetközi adathalmazon alapul, köztük a NASA (az amerikai űrügynökség) és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és annak Copernicus ügynökségének adatain. A Copernicus adatai szerint 2020 a valaha mért legmelegebb év (2016-tal egy szinten), és a globális átlaghőmérséklet 1,25°C-kal volt melegebb, mint az 1850-1900 közötti iparosodás előtti időszak átlaga*.