Az ukrajnai háború különösen súlyosbította az európai energiaválságot, amely 2021 őszén kezdődött, és amely minden eddiginél jobban a kor gazdasági, politikai és környezeti kérdéseinek középpontjába helyezi az energiát. A háborúval szemben egyes országok jobban ki vannak szolgáltatva, mint mások, különösen Németország, amely energiaforrásainak nagy részét Oroszországból importálja.
Az energia az emberi tevékenység egyik legfontosabb kérdése. Valójában az energiának köszönhető az ipari forradalom, amely maga a mai társadalom alapja. Ma három fő energiatípus létezik: fosszilis (szén, olaj és gáz), nukleáris és megújuló (víz-, szél- és napenergia, biomassza stb.). A fosszilis tüzelőanyagok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy részéért, ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelem középpontjában állnak.
A fő emberi tevékenységek nagy mennyiségű energiát fogyasztanak, különösen a közlekedés (különösen a fosszilis tüzelőanyagok), az ipar és a lakossági/tercier szektor (villamos energia, fűtés). Franciaországban 2020-ban a végső energiafogyasztás legnagyobb részét, 31%-át a lakossági szektor teszi ki, ezt követi a közlekedés (29%), az ipar (19%) és a tercier szektor (17%).
A Németország által felhasznált primerenergia 36%-a orosz fosszilis erőforrásokból származik, ami arra késztette Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy kijelentse: "Túlságosan függünk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól [...]" Mivel a primerenergia-fogyasztás 33,7%-a kőolajon (amelynek 42%-a orosz), 26,6%-a földgázon (amelynek 55%-a orosz) és 15,8%-a szénen (amelynek 50%-a orosz) alapul, Németország és gazdasága nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól (75%).
Franciaország kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyagoktól (energiaszerkezetének 46%-a, ebből 6% Oroszországból származik). Annak ellenére, hogy ez a függőség Németországhoz képest alacsonyabb (46% vs. 75%), egyes francia politikai vezetők a gazdasági és éghajlati problémákra reagálva a lakosságot a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentésére ösztönzik.
Franciaországban ennek az energiának a legnagyobb részét (közel 50%-át) a lakossági és a tercier szektor fogyasztja. Ezen ágazat hatásának csökkentése érdekében a kormány bevezette a tercier szektorról szóló rendeletet, amely az 1000 m²-nél nagyobb épületekre vonatkozik (a francia tercier szektor 83%-a), és célja, hogy 2030-ig fokozatosan 40%-kal, 2040-ig 50%-kal, 2050-ig pedig 60%-kal csökkentse az energiafogyasztást.