2021-ben számos jelentős környezetvédelmi eseményre került sor francia, európai és nemzetközi szinten. Az alábbiakban egy nem kimerítő összefoglaló következik. És mivel 2022 is hasonlóan eseménydúsnak ígérkezik, íme egy válogatás azokból a témákból, amelyek a címlapokra kerülnek, és hatással lehetnek a vállalkozásokra.
Franciaországban számos törvény és rendelet jelentős változásokat vezetett be.
Az AGEC-törvény (Anti-Waste for a Circular Economy) 2021. január 1-je óta fokozatosan lép hatályba, és célja különösen az eldobható műanyagtól való eltávolodás, a fogyasztók jobb tájékoztatása, a hulladék elleni küzdelem és a szolidaritáson alapuló újrafelhasználás, a programozott elavulás elleni fellépés és a jobb termelés.
Ami az eldobható műanyagot illeti, 2021 eleje óta tilos a műanyag palackok ingyenes forgalmazása a nagyközönség számára nyitva álló létesítményekben, 2022. január 1-jétől pedig tilos a 1,5 kg-nál kisebb súlyú friss gyümölcsök és zöldségek műanyag túlcsomagolása is. Ami az elavulást illeti, az elektromos és elektronikus berendezések eladóinak 2021 eleje óta 5 termékkategória esetében kell feltüntetniük a javíthatósági mutatót: mosógépek, okostelefonok, laptopok, televíziók és fűnyírók.
A tercier szektorra vonatkozó rendeletet 2022 szeptemberére halasztották. Ez a rendelet előírja az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű épületek tulajdonosainak és használóinak, hogy nyilatkozzanak energiafogyasztásukról, és fokozatosan csökkentsék azt (2030-ig -40%-kal, 2040-ig -50%-kal, 2050-ig -60%-kal). Az energiafogyasztás bejelentésének első határidejét 2021 szeptemberéről 2022 szeptemberére halasztották.
Az éghajlat- és alkalmazkodóképességről szóló törvényt a Polgári Éghajlatváltozási Konvenció létrehozását követően fogadták el, anélkül, hogy annak összes javaslatát figyelembe vették volna. A törvény a témák széles skáláját öleli fel, többek között a közlekedést (a légi közlekedés tilalma, ha a vonattal való utazás alternatívája 2,5 óránál rövidebb idő, alacsony kibocsátású zónák bevezetése a nagyobb agglomerációkban stb.), a lakhatást(a "termállakások" bérbeadásának tilalma 2025-től, a háztartások támogatása a termikus felújítás során stb.) és a fogyasztóvédelmi ügyeket (kísérletezés a szén-dioxid-kibocsátási pontszámot alkalmazó környezetvédelmi címkézéssel, a tömeges értékesítés támogatása, a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos reklámok szigorúbb ellenőrzése stb.)
Az Európai Unió is javaslatokat terjesztett elő az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig és azt követően történő csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásának megerősítésére.
Az Európai Bizottság 2021 nyarán terjesztette elő a Zöld Megállapodás című javaslatcsomagot, amely az energia-, a közlekedési, a mezőgazdasági és az adóügyi ágazatra terjed ki, és amelynek célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest). A Bizottság példaként említi egy új szén-dioxid-piac - vagy "szennyezési jog" - létrehozását az üzemanyagok forgalmazására (közúti közlekedés és fűtés), illetve a meglévő szén-dioxid-piac kiterjesztését a tengeri közlekedésre, valamint a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentésének felgyorsítását.
Nemzetközi szinten az év végén Glasgow-ban tartott Cop26 konferencián számos kiemelkedő pont született. A COP-okat(a részes felek konferenciái, az ENSZ által szervezett nemzetközi éghajlat-változási konferenciák) általában övező médiafelhajtáson túlmenően a glasgow-i paktum számos kulcsfontosságú pontot tartalmazott:
Franciaország: Egyszerűsített ÜHG-mérleg a gazdaságélénkítési terv keretében támogatásban részesült vállalatok számára
Azoknak a magáncégeknek, amelyek a "helyreállítási terv" keretében támogatást kaptak, 2022. december 31-ig egyszerűsített jelentést kell közzétenniük az üvegházhatású gázok kibocsátásáról.
2022 szeptemberétől (ahogy fentebb említettük) a vállalatoknak jelentést kell tenniük energiafogyasztásukról (a tercier szektorról szóló rendelet).
Zöld taxonómia: az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az atomenergiát és a földgázt vegyék fel az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzései szempontjából kedvező tevékenységeket tartalmazó taxonómiába, ami lehetővé tenné, hogy "zöld" beruházásoknak minősítsék őket. Bár ezt az intézkedést egyes politikai pártok és nem kormányzati szervezetek vitatják, az Európai Bizottság azzal érvel, hogy ez a két energiatípus szerepet játszhat az átmenet megkönnyítésében: bár mindkettő kockázatokkal és korlátokkal jár (az atomenergia esetében a hulladékkezelés, a gáz esetében az üvegházhatású gázok kibocsátása), ez a két energiaforrás kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az iparági átlag.
Nem pénzügyi beszámolás, CSRD az NFRD helyett? A nem pénzügyi beszámolásról szóló NFRD-irányelvnek, amelyet 2017 vége óta a pénzügyi teljesítményen kívüli teljesítményről szóló nyilatkozat (DPEF) bevezetésével ültettek át a francia jogba, különböző érdekeltek rámutattak a korlátaira (elégtelen jelentett adatok, nehéz a vállalatok közötti összehasonlítás stb.). Ezek a korlátok a szöveg felülvizsgálatához vezettek. Az Európai Bizottság 2021 áprilisában elfogadta a CSRD-re (vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv) vonatkozó javaslatot, amely a jelenlegi NFRD-t módosítja, például:
Nemzetközi szinten a Cop27-et az egyiptomi Sarm el-Sejkben tartják, amely a globális felmelegedés szempontjából az egyik legsebezhetőbb ország. Végezetül az IPCC (Nemzetközi Éghajlatváltozási Testület) a 6. értékelési ciklusát zárja le, és 2022-ben fogja közzétenni a 6. összefoglaló jelentését.